Csongrád megye földrajza Mezőgazdasága Városok, települések Csongrád megyében

ORSZÁGRÉSZ:	DÉLKELET-MAGYARORSZÁG
MEGYESZÉKHELY:	SZEGED
TERÜLET	4262,68 km2
NÉPESSÉG:	427 000 fő
NÉPSŰRŰSÉG:	100,0 fő/km2
TELEPÜLÉSEK SZÁMA:	60

- vissza -

Csongrád megye földrajza

Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával, Szerbia és Montenegróval határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. Csongrád megyét észak-déli irányban a Tisza folyó osztja két részre, amely meghatározó jelentőségű mind földrajzi adottságait, mind településszerkezeti kapcsolatait illetően. Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km2, 60 településének a lakónépessége közel 426 ezer fő. Az ország második legurbanizáltabb megyéje: a lakosság 72%-a a megye 8 városában él. A település- és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma 2.301 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak. A külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyákon a megye lakosságának 9%-a él. Csongrád megye az ország legmelegebb tájai közé tartozik, a napfénytartam éves összege 2100 óra. Az éghajlati és a táji adottságok kedvezők a tájspecifikus növények termelésére, mint például a makói hagymára, a szegedi fűszerpaprikára, vagy a szatymazi őszibarackra, összességében az agrárágazatra is. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya nagyobb, a földterületek termőképessége jobb az országos átlagnál.

Mezőgazdasága

A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé - a térség cukorgyárainak bezárásával - folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják. A megyében államilag elismert bortermő területek Pusztamérges és Csongrád környéke. E termőtájak hungaricumnak s zámító borai egyre nagyobb elismerést váltanak ki a hazai és a nemzetközi borversenyeken. A termálenergiára alapozott hajtatásos zöldségtermelés és a virágtermelés világszínvonalú, jelentős mennyiség kerül külföldre. A szállítási igények kielégítésében alapvetően meghatározó a közúti és a vasúti közlekedés. A közúti forgalom dinamikusan növekszik. Két európai jelentőségű közlekedési folyosó halad át a megyén. A tiszai vízi és a légi közlekedés fejlesztése, a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolása a szegedi medencés kikötő és a repülőterek (Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely) műszaki, üzemi, szolgáltató objektumainak kialakításával egyre bővül.

- vissza -

Városok, települések Csongrád megyében
Algyő	Ambrózfalva	Apátfalva	Árpádhalom	Ásotthalom
Baks	Balástya	Bordány	Csanádalberti	Csanádpalota
Csanytelek	Csengele	Csongrád	Derekegyház	Deszk
Dóc	Domaszék	Eperjes	Fábiánsebestyén	Felgyő
Ferencszállás	Forráskút	Földeák	Hódmezővásárhely	Királyhegyes
Kiszombor	Kistelek	Klárafalva	Kövegy	Kübekháza
Magyarcsanád	Makó	Maroslele	Mártély	Mindszent
Mórahalom	Nagyér	Nagylak	Nagymágocs	Nagytőke
Óföldeák	Ópusztaszer	Öttömös	Pitvaros	Pusztamérges
Pusztaszer	Röszke	Ruzsa	Sándorfalva	Szatymaz
Szeged	Szegvár	Szentes	Székkutas	Tiszasziget
Tömörkény	Újszentiván	Üllés	Zákányszék	Zsombó

- vissza -